Patika

Patika

Szereposztás

  • Balogh Kálmán

    • Gyabronka József

  • A Patikus

    • Papp János

  • A Patikusné

  • A postamester

    • Juhász Jácint

  • A postamesterné

    • Almási Éva

  • A jegyző

  • A tanító

    • Némethy Ferenc

  • Borgida

  • Pap Ferke

    • Gáti Oszkár

  • Karfunkel

    • Basilides Zoltán

  • Jóvér Jani

    • Cs. Németh Lajos

  • Kati

    • Tóth Anikó

  • Ignác

    • Fillár István

  • Ignácné

    • Pádua Ildikó

  • Juki

  • Fábián

    • Vass Péter

  • Csordás

    • Lipcsei Tibor

  • Sylvia

    • Ábrahám Edit

  • Carmen

    • Oláh Zsuzsa

  • Egy dáma

    • Hirling Judit

  • Hercegnő

    • Fráter Eszter

  • Királynő

    • Pregitzer Fruzsina

Alkotók

  • Díszlettervező

    • Szinte Gábor

  • Jelmeztervező

    • Mialkovszky Erzsébet

  • Világítás

    • Götz Béla

  • Maszk

    • Bajkai István

  • Segédrendező

    • Farkas Ferenc

  • Rendező

Szerző: SZÉP ERNŐ


színmű 3 felvonásban


Bemutató: 1981. március 27.


Az előadás hossza: Premier: 1981. március 27.

Részlet a a Pesti Műsor 1981. február 25-i számában megjelent írásból:"[...] A Patika első felvonása (amelyet a magyar drámairodalom egyik legragyogóbb felvonásai között tartanak számon) egy vidéki kisváros, Laposladány tunya agyú, csak a kártyával, ivással törődő "intelligenciája" körében játszódik. Az emberek itt már a kurizálásra is lusták, semmivel sem törődnek, gondolkodni rég elfelejtettek. Ebbe a környezetbe kerül bele Balogh Kálmán, a patikussegéd. Szerelemre, megértésre, barátságra vágyódik, itt azonban senkiben sem lelhet igazi társra. Amikor megérkezik, még álmai vannak, "mély érzésű" embernek tartja magát, aki csakis úriasszonyokkal szeretne kapcsolatba kerülni. A második felvonásig elszáll néhány hónap, s a fiú szerencsétlen magányosságában kétségbeesetten beleszeret a patikus feleségébe. Egy éjszakán, amikor az asszony fogfájásra keres gyógyszert, a fiatalember szerelmet vall a fájdalomtól elcsigázott, riadt nőnek.A helyzet komikumát fokozza, hogy a patikusné nem is érti őt, hiszen még sohasem hallott érzésekről szerelemről. A fiú mindössze annyit ér el, hogy az asszony is ráébred tulajdon boldogtalanságára. Végül, a sok sikertelen, kudarca ítélt kísérlet után a patikussegéd kénytelen beérni a cselédlánnyal, rájön, hogy csak nála találhat megértésre. Korkép ez a darab. A főhős menekülése fojtogató szegénységből, ábrándozása, epekedése a nagysítlű élet, a szép nők szerelme után, mindmegannyi szimbóluma a kisember "békebeli" nyomorának, vágyai elérhetetlenségének. Persze, groteszk tragédiáról van szó, hiszen a kis patikussegéd vágyai ugyanolyan kisszerűek és ostobák, amilyen ő maga. A színpadi figurák között nincs látható harc, a konfliktus Balogh Kálmán és a társadalom között feszül, amely igénytelenségre kényszerítette az embert.Szép Ernő írói bravúrja, hogy nem ragad bele az első felvonásban ábrázolt "úri muri" részleteibe. A főhős történetével párhuzamosan a falusi értelmiség különféle figurái is felvonulnak, de nem mint karikatúrák, hanem mint hiteles alakok a laposladányi kaszinóban. S közben kitűnő képed ad a századeleji Magyarország társadalmi, szellemi lapályáról.[...]"Hajnal Éva