Lear király

dráma
Lear király

Szereposztás

Alkotók

  • Díszlet

    • Götz Béla

  • Jelmez

    • Rátkai Erzsébet

  • Zene

  • Mozgás

    • Tímár Tamás

  • Dramaturg

    • Springer Márta

  • A rendező munkatársa

    • Tatár Eszter

  • Rendező

    • Kerényi Imre

Szerző: SHAKESPEARE


Fordította: Mészöly Dezső


Bemutató: 1991. november 8.


Közreműködtek:


TOMKINS EGYÜTTES, MIKÓ ILONA és BÍRÓ RUDOLF ütőművészek


Az előadás hossza: Műfaj: dráma Premier: 1991. november 8.

Részlet a Riport 1991. december 21-i számában megjelent írásból:" [...] Huszti és kis suhanca!"Fázol fiam" Öleli magához a viharban Lear azzal a gyöngédséggel Bolondját, amivel Cordéliát kellett volna igazmondásáért jutalmaznia. Pusztaszeri Kornél hálásan bújik a felajánlott szívhez. Kettősük a legszebb emberi kapcsolatot, a szeretetet tükrözi.Hiszen erről van szó! A szeretetéhséget, - hiányt, a szeretetlenségtől való félelmet, a szeretet nélküli élet kegyetlenségét és torz vonulatait játsszuk el a Learben. Nem hősit, klasszikust, nem szobrokat, embereket! Bűneikkel, bájukkal és bűnhődéseikkel.Koncz Gábor Csókjai!Kétszer csókolja meg Cordéliát, titkos, szívének álomasszonyát. A száműzetésbe induláskor búcsúzóul, a háborúban, Lear ápolásakor, a találkozáskor. Ebben a csókban nincs érzékiség. Az ajkak puhán, szerető tisztelettel találkoznak össze. Az érintés gesztusértéke győz az érzékek felett. Koncz a darabban egyszer ráhajlik mestere, Lear kezére is, amikor álruhában köszöni meg a kései felismerés bánó szavait. Így búcsúzik el az élettől is, amikor a gazda halála után, mint egy sógun, önkezével vet véget életének. Huszti halála!Mint a fák, állva hal meg. Úgy bódul a halálba, hogy egy sóhajtással úszik el a lelke. Úgy áll, mint egy szomorú szelíd síremléke a történetnek. Szeretni és gyászolni kell őt. Megtisztulva, vétkeitől elválva megnemesedve költözik a másvilágra! [...]"Tatár Eszter