Sok hűhó semmiért

Vígjáték
Sok hűhó semmiért

Szereposztás

  • Leonato, Messina kormányzója

    • Pataky Jenő

  • Hero, a leánya

    • Ábrahám Edit

  • Beatrice, az unokahúga

    • Almási Éva

  • Antonio, Leonato testvére

    • Zenthe Ferenc

  • Benedetto, páduai nemes

    • Haumann Péter

  • Don Pedro, Aragónia hercege

  • Don Juan, a herceg bátyja

    • Juhász Jácint

  • Claudio, firenzei gróf

    • Tímár Béla

  • Lasponya rendőr

    • Körmendi János

  • Furkó

    • Szénási Ernő

  • Boracchio

    • Székhelyi József

  • Corrado

    • Cs. Németh Lajos

  • Francesco, barát

    • Némethy Ferenc

  • Balthasar, énekes

    • Gyabronka József

  • Margareta, Hero hölgye

  • Ursula, Hero hölgye

    • Csizmadia Gabi

  • Jegyző

    • Kéry Gyula

  • Követ

    • Csernák János

  • Első őr

    • Vándor József

  • Második őr

  • Hírnök

    • Borbiczky Ferenc

Alkotók

  • Díszlettervező

    • Götz Béla

  • Jelmeztervező

    • Vágó Nelly

  • Zeneszerző

    • Viktor Máté

  • Segédrendező

    • Forró Éva

  • Rendező

Szerző: WILLIAM SHAKESPEARE


Fordította: MÉSZÖLY DEZSŐ


Vígjáték 2 részben


Az előadás hossza: Műfaj: Vígjáték Premier: 1980. április 25.

Részlet a Petőfi Rádió 1980. május 3-án elhangzott Szombat délelőtt című műsorából:"Pásztor Magdolna mikrofon elé kérte még Haumann Pétert is.[...] Itt a sok hű-hó. Tulajdonképpen mindannyian különböző viselkedési formákban élünk. Elhatározzuk, hogy milyeneknek kell lennünk, mi az, ami nekünk jól áll, milyen filozófiát, milyen életvitelt kell képviselnünk, és igyekszünk a körülményeinket úgy rendezni, hogy a felvett életpózunkat igazolja. És akkor egyszerre történik valami, ami a shakespear-i darabokban mindig a szerelem. És egyszerre csak kiderül, ami számunkra addig olyan fontos volt, és olyan megváltoztathatatlan volt, az nem az. Anélkül, hogy a darab tartalmára rá akarnék térni, tulajdonképpen arra gondolok, hogy Benedetto - az új fordításban - a nőgyűlöletből egyszerre csak megváltozik, és a lelkének a valódi lénye egyszerre csak a felszínre kerül, a szerelem, vágy, és mindaz, amit eddig eltitkolt. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy itt a szerelem nem valami biedermeier, - és nem valami táncdalokból ismert közhelyet gondolnék -, tisztában volt vele, hogy a szerelem sorozatos drámai konfliktusoknak a sorozata, nem pedig egy idill. Azok a shakespear-i szereplők, például Benedetto és Beatrice, akik ilyen mélyen, és a lelküknek ennyire a mélyéből védekeznek ez ellen az érzés ellen, azok tudják, hogy mi ellen védekeznek, de, és itt jön a szerző költészete, van valami, ami több, mint az emberi elszánás. És ez az a furcsa pillanat - egy pillanat alatt itt a lélek megváltozásának pillanatát értem.[...]"